A legenda szerint, ha egy halandó ambróziát fogyaszt, földöntúli szépséggé változik. De van még pár trükk!

Az emberiség mindig ugyanarra a három dologra vágyott: meggazdagodni, meggyógyulni és elfelejteni a kellemetlen emlékeket. Menet közben pedig mindenféle mítoszokat kreáltunk különböző anyagok köré, amikről azt gondoltuk, valóra válthatják számunkra mindezt.

1. Lyngurium

A lyngurium nevű drágakőről először Theophrasztosz tesz említést. Szerinte a lyngurium nem volt egyéb, mint megkövesedett hiúzvizelet. Theophrasztosz kövekről írt munkája még a reneszánszban is rendkívül népszerű volt. Középkori tudósok is ténykén állították a lyngurium létezését annak ellenére, hogy soha, senki nem látott még igaziból. Azt is tudni vélték, hogy a vadon élő hiúz vizeletéből jobb minőségű kő lesz, mint a szelídített hiúzéból, illetve a hím köve erősebb a nőstényénél. Állítólag azért nehéz ilyen követ találni, mert az állat elássa. Maga a kő tiszta sárga, és vonzó, már-már mágneses tulajdonságai vannak. De fontos, hogy nem csak fémekre hat.

Gyógyerőt is tulajdonítottak neki. Folyadékba téve feloldotta a vesekövet és gyógyította a sárgaságot. Más források szerint a gyógyuláshoz elég volt ránézni a kőre. Sőt, egyes vélekedések szerint a kő megváltoztathatta tulajdonosa nemét. A középkori szövegekben már képes volt megóvni a házunkat vagy személyünket a bajoktól, és különösen hatásos volt gyomor- és emésztési panaszokra. Viszont aki mást próbált gyógyítani vele, mint amire a közhiedelem szerint való, annak széttört a koponyája.

2. Ambrózia és nektár

Az ambróziáról közismert, hogy a görög istenek eledele, ennek köszönhetik halhatatlanságukat. Mindenféle legenda és mítosz övezi. Amikor az istenek elfogyasztják, ichor lesz belőle – az istenek vére –, amely szétárad a testükben. A gyermek Apollo pedig egy csapásra felnőtté serdült tőle. Ha egy halandó ambróziát fogyaszt, földöntúli szépséggé változik, mint amikor Athéné adott belőle a halandó Penelopénak. Senki sem tudja biztosan, mi is az ambrózia. Sokszor mondják, hogy egyfajta méz, de van, aki szerint egy gombafajta. Az ambrózia szóból ered a parlagfűfélék nemzetségének neve is, de miután a nemzetség maga újvilágbeli, az ókori görögök bizonyosan nem ismerhették.