3. TBHQ

A terc-butil-hidrokinonnal alapesetben a benzinkutaknál találkozunk, a biodízel üzemanyagban, de lakkokban és gyantákban is előfordul. Amúgy pedig magas zsírtartalmú finomságokban, tartósítószer gyanánt. Némely országban betiltották a használatát, de ha valaki szereti a zsíros ételeket, valószínű, hogy túllépi az ajánlott napi mennyiséget.

Az élelmiszereken E319 a jelölése.

A következő típusú élelmiszerekben találkozhatunk az anyaggal: kekszek, metélt tészták, gyors- és fagyasztott ételek. Legmagasabb koncentrátumban a fagyasztott halkészítményekben található meg.

2. Égésgátló

A BVO-t, vagyis a brómozott égésgátló anyagot műanyag használati tárgyaknál és bútoroknál használják, hogy nehezebben kapjanak lángra. De sajnos bizonyos élelmiszerek esetében sem tekintenek el tőle, úgymint némelyik citromos ízesítésű üdítőitalnál, mégpedig azért, hogy az aroma ne csapódjon ki és kezdjen el úszkálni a folyadék felszínén.

Ha valaki túl sokat fogyaszt ebből a vegyületből, akár brómmérgezés is kialakulhat nála, ami különböző rohamokat is okozhat.

2014-ben a Coca Cola és a Pepsi is azok között a nagy cégek között volt, akik üdítőikből száműzték az égésgátló anyagot, miután egy tini tiltakozó kampányt indított az adalékanyag ellen.

1. Mesterséges karamell színezék

A mesterségesen előállított szulfitos karamell, amit az adalékanyagok közt E150-es jelölés alatt találunk, mindenféle élelmiszernek szép barna színt ad, legyen az húskészítmény vagy muffin. Lehet, hogy szép színt kölcsönöz, viszont számos bélbetegség forrása lehet. Az Egyesült Államokban már kitiltották a kólatartalmú italokból, mert rákkeltő anyag keletkezik belőle.

Az olvasottak alapján érdemes elgondolkodnunk, hogy nem kellene-e egy kicsit átalakítanunk étrendünket. Igen, kicsit tovább tart a bevásárlás a boltban, ha átolvasod a termékek címkéit, hogy miket tartalmaznak – de mindenképpen megéri odafigyelned ezekre, ha nem akarod, hogy undorító dolgokat egyél és öntudatlanul mérgezd magadat!

Forrás