Hírek

Halálos idegméreg vagy a kínai konyha ősi titka?

Sőt, az anyatejben is jelen van a nátrium-glutamát, méghozzá 19-szer annyi, mint a tehéntejben. Kutatók szerint ez azért van, mert a csecsemőknek még elég fejletlen az ízérzékelésük, és kell valami, amitől ezzel együtt is finomnak érzik az anyatejet. Még jobban sőt: a glutamát olyan szinten fontos a testünk működtetéséhez, hogy a szervezetünk maga is előállít belőle kb. napi 40 grammot. A statisztikai adatok szerint ehhez még magunkhoz veszünk az ételekkel természetes formában napi átlagban 13 grammot. És a feldolgozott élelmiszerekhez hozzáadott adalékanyagként még 0,5-1 grammot. Itt jön a képbe a biokémia: édes mindegy, hogy az MSG-t mi milyen formában rágtuk meg és nyeltük le, a szervezetünk számára az egyik C5H8NO4Na molekula pontosan ugyanolyan, mint a másik, nem is tudja megkülönböztetni, hogy az a japán hínár levelébe nőtt bele, vagy az ételízesítős zacskóból szórtuk meg vele a levest.

Aji-No-Moto, annyit tesz magyarul, hogy "az íz lényege".

Oka Budhi / AFP

Elég valószínűtlennek tűnik, hogy az a plusz 1 gramm fordítaná át halálos méregbe az egyébként természetes és tradicionális módon megevett 13 gramm nátrium-glutamátunkat – és ezzel rá is kanyarodhatunk arra, hogyan lett közellenség az MSG.
A kínaiétterem-szindróma legendája

Ikeda Kikunae 1936-ban meghalt, így már nem érte meg az MSG világsikerét, ami a második világháború után jött el. A globalizálódó élelmiszeripar kapva kapott a csodaszeren, és valóságos forradalmat indított el, mindenbe ízfokozó került, amiben nem volt elég természetes íz. A diadalmenet a hatvanas évek elejéig volt töretlen, ekkor kezdett kiderülni egy csomó szintetikus édesítőszerről, hogy rákkeltő. Meg egy rakás, a mezőgazdaságban orrba-szájba használt rovar- és gyomirtóról, hogy simán belekerül a növényekbe, azzal az ökoszisztémába, és a végén az ételekbe, aminek elég kellemetlen következményei tudnak lenni. És ebbe a hangulatba robbant be 1968-ben a kínaiétterem-szindróma felfedezése. Vagy inkább: „felfedezése”.

Erre a rémületes hülyeségre húzott fel milliós követőtábort és bizniszt az amerikai ezoterikus-alternatív medicina világának új sztárja, Vani “Food Babe” Hari, a blogger, aki 100% áltudománnyal felfegyverkezve világcégeket zsarol meg, és győz. Ez vár ránk is?

A szindróma első említése a New England Journal of Medicine szakfolyóiratból való, egy amerikai orvos írta le, hogy ha kínai étteremben vacsorázik, gyakran jön elő nála erős szívdobogás, a karjaiba is kisugárzó fejfájás, a nyakában-vállában jelentkező zsibbadás. A lehetséges okok között – a fokozott sóbevitel és a kínai konyhában a főzéshez előszeretettel használt rizsbor mellett – megemlítette az MSG-t is mint a kelet-ázsiai ételek gyanús jellegzetességét. A cikk elterjedt a sajtóban, és egyre-másra jelentkeztek hasonló tünetekkel a szindróma elszenvedői. Az ítélet hamarabb megvolt, mint a tárgyalás: az MSG lassan ölő méreg, és nagy dózisban ilyen tüneteket okoz. A hatvanas-hetvenes évek tökéletes alapot adtak egy jó kis MSG-pánikhoz: a mesterséges adalékanyagoknak éppen nagyon rossz volt a hírük (nem is ok nélkül), és tombolt a New Age, vissza a természetbe, és tagadjuk meg a nyugati civilizációt, tudomány helyett válasszuk az ezotériát. Szociológusok szerint ehhez még hozzájött némi hétköznapi rasszizmus is, ami a kínai konyhát a gyanús, koszos és abszolút nem higiénikus jelzőkkel asszociálta.

Csakhogy a későbbi kutatások azt mutatták, hogy a kínaiétterem-szindróma elég furán jelentkezik. Ha például a kísérleti alany nem tudja, hogy MSG-t eszik, akkor egyáltalán nem. Volt olyan kísérlet, amiben 147 gramm (!) tiszta MSG-t etettek meg az alanyokkal naponta, minden különösebb negatív hatás nélkül. Állatkísérletekben ugyan bebizonyították, hogy brutális mennyiségben adva kísérleti egereknek és patkányoknak agykárosodás, vakság és még egy sor súlyos következmény alakulhat ki. De embereknél sosem sikerült hitelt érdemlően igazolni, hogy az MSG a normál fogyasztás nagyságrendjében káros lenne. Sőt, a patkánykísérletek azt mutatták, hogy az MSG halálos dózisa testsúly-kilogrammonként 15-18 gramm, ami 5-6-szor több, mint a közönséges konyhasó halálos adagja. Aztán kiderült az is, miért nem jönnek létre az állatkísérletek tünetei emberes vizsgálatokban: előbbieket ugyanis rendszerint újszülött, vagy nagyon fiatal állatokkal végezték, amelyeknek még nem alakult ki teljesen a vér-agy-gát – az a mechanizmus, ami nem engedi be az agyba a vérkeringésből a különféle vegyi anyagokat, például a glutaminsavat.

Nagyon úgy néz ki tehát, hogy a kínaiétterem-szindrómát nem az MSG okozza, hanem a kínai ételek más jellegzetességei és/vagy a placebohatás (pontosabban annak testvére, a nocebo, amikor a testünk valamilyen negatív hatás tüneteit produkálja, mert az agyunk elhiteti vele hogy ilyen hatóanyagot kapott).

És akkor jött a Facebook

A cikk a következő oldalon folytatódik:

Ez is érdekelhet: