Az MSG- és kínaiétterem-hisztéria első hullámaiból mi persze kimaradtunk, és igazából a rendszerváltás után, amikor hirtelen kellett az ilyesmikből is behoznunk 50 év lemaradást, sem szakadt egyből a nyakunkba. Egészen az internet és a közösségi média elterjedéséig, és azzal az alternatív medicina diadalmenetéig kellett várnunk rá, de most aztán megkapjuk kamatostul. A minden három szótagnál hosszabb idegen kifejezésben háttérhatalmi összeesküvést és gyógyszerlobbit sejtő közönség óriási , az őket rettegnivalóval kiszolgáló oldalak pedig nem finomkodnak, ha etetni kell őket. Írja be a Google-be, hogy „nátrium-glutamát”, és a gyakori keresések alapján jó eséllyel olyan kiegészítéseket fog ajánlani, hogy „ káros hatásai”, vagy “idegméreg”, egészen apokaliptikus cikkekkel a találati listákban, a szokásos kamuoldalakról.

Egyre több élelmiszert hirdetnek E-mentesként, ebből egyenesen levezetve, hogy azok természetesek és egészségesek. De van ennek bármi értelme? Akkor is retteg az E300-tól, ha az valójában C-vitamin?

(És itt tegyünk egy rövid kitérőt egy nagyon vicces anomália felé, miszerint a kajákat megrázó módon agyonvegetázó – vagyis MSG-vel felturbózó – mesterszakács, Benke Laci bácsit nagyjából ugyanazok szokták a tradicionális magyaros konyha hőseként ünnepelni, akik egyébként a „nátrium-glutamát egyenlő sátán” teória fő célközönsége.)
Mindezek ellenére tény, hogy a nátrium-glutamátot a világ összes élelmezés-egészségügyi hatósága a biztonságos adalékanyagok között tartja számon. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne korlátozva a felhasználása: az EU szabályozását például itt olvashatja, a Magyar Élelmiszerkönyv ajánlásait pedig itt. A jelenlegi magyar szabályozás kilogrammonként 10 grammban határozza meg az MSG felhasználásának maximális értékét élelmiszerekben. Amiben az a legviccesebb, hogy a parmezánban vagy a szójaszószban ennél több MSG van természetes állapotban. Érdemes összehasonlítgatni egyébként ezt az élelmiszereink sótartalmával, kb. ugyanaz a nagyságrend – igaz, sóból vagy háromszor annyit fogyasztunk, mint kéne.

Na és miért nem kell feltüntetni az élelmiszereken, hogy mennyi MSG-t tartalmaznak? „Az adalékanyagok biztonságos alkalmazása az előállító felelőssége, a teljes receptúra közlése gyártási titkot sért és a fogyasztó számára szükségtelen információt jelenthet, ami zavarhatja a helyes választásban” – válaszolta kérdésünkre az országos élelmezés-egészségügyi intézet.

A jó íznek ára van

Akkor az MSG tulajdonképpen tök jó, rendelhetjük is kilós csomagban a netről, és töltsük a sótartóba az amúgy is túlfogyasztott só helyett? Nem, azért ez ugyanúgy túlzás lenne, mint az idegmérges szélsőség (bár akadt, aki kipróbálta: a Vice újságírója úgy foglalta össze az egyhetes emberkísérlete eredményét, hogy nem volt rossz, de szarul érezte magát tőle).

Itt a legújabb egészségtrend: egyre többen fogyasztanak laktóz- és gluténmentes ételeket annak ellenére, hogy nem érzékenyek rá. Mert egészséges. Mert természetes. Mert fogyaszt. Mert megelőzi az allergiát. Mert csak. De van ennek bármi értelme azon kívül, hogy többet fizet értük az ember?

A fő gond az a nátrium-glutamáttal, hogy az élelmiszeripar a használatával remekül el tudja fedni az ételek gyenge minőségét, és él is ezzel a lehetőséggel. Az persze egy érdekes dilemma, hogy ha van egy olcsó és ennek megfelelően ócska és egészségtelen élelmiszeripari termékem, akkor miért ne küldjem meg egy nagy adag MSG-vel? – így a kaja vacak és egészségtelen marad, de legalább finom lesz.

A tudományos kutatások eléggé ellentmondanak egymásnak arról, hogy okolható-e az MSG a nyugati világban tapasztalható járványos elhízásért. Az viszont tény, hogy a modern társadalmakban a népesség egyre nagyobb része kövér, és minél szegényebb egy réteg, annál jellemzőbb rá a túlsúly. Logikus: minél szegényebb valaki, annál olcsóbb (= egészségtelenebb és gyengébb minőségű) kaját eszik, és pont ezek az élelmiszeripari termékek szorulnak rá leginkább rá az MSG-kúrára. És hiába vacak a kaja, ha finom, hajlamos az ember sokat enni belőle. Azzal pedig máris ott vagyunk az egydolláros fagyasztott-mikrózható készételek sorában a Wal-Martban, és bámuljuk az ilyesmiken élők statisztikáiban az elhízottak (figyelem, nem a túlsúlyosak, a kórosan elhízottak!) 40 százalék körüli arányát. De mi se büszkélkedhetünk: Magyarországon a felnőtt lakosság kétharmada túlsúlyos.

Csúnya csapdahelyzet: aki jól, vagyis változatosan és egészségesen eszik, annak nincs szüksége hozzáadott MSG-re. Aki nem, azzal viszont pont a hozzáadott MSG hitetheti el, hogy igen.

Forrás: index.hu