<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>tudományos hír &#8211; fitnesslife.hu</title>
	<atom:link href="https://fitnesslife.hu/tag/tudomanyos-hir/feed" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://fitnesslife.hu</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Tue, 31 Oct 2017 07:49:46 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=5.8.12</generator>
	<item>
		<title>Lehet, hogy egy izlandi diák menti meg a Földet</title>
		<link>https://fitnesslife.hu/muanyag-palack-algabol.html</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rolbike]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 26 Oct 2017 07:39:17 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[érdekesség]]></category>
		<category><![CDATA[izlandi diák fejlesztés]]></category>
		<category><![CDATA[műanyag palack algából]]></category>
		<category><![CDATA[találmány]]></category>
		<category><![CDATA[tudományos hír]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://fitnesslife.hu/?p=10148</guid>

					<description><![CDATA[<p>Az amerikaiak 35 milliárd műanyagpalackot dobnak el évente és ez azért nagy probléma, mert a műanyagnak 450 évre van szüksége az elbomláshoz, ami – lássuk be – elég hosszú idő. Ari Jónsson – termékdizájn szakos hallgató az Izlandi Művészeti Egyetemen – nemrég egy remek ötlettel állt elő azzal kapcsolatban, hogy lehetne biológiai úton lebomló vizesüvegeket készíteni vörös alga porból. &#160; Műanyag palack vörös algából Ari Jónsson nemrégiben bemutatta a találmányát Reykjavikban egy dizájn fesztiválon. Miután olvasott az emberek által termelt műanyagszemét mennyiségéről, Ari úgy döntött, hogy tennie kell valamit. &#160; “Azt olvastam, hogy a pet palackok 50%-a mindössze egyetlen használat [&#8230;]</p>
<p>The post <a rel="nofollow" href="https://fitnesslife.hu/muanyag-palack-algabol.html">Lehet, hogy egy izlandi diák menti meg a Földet</a> appeared first on <a rel="nofollow" href="https://fitnesslife.hu">fitnesslife.hu</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p style="text-align: justify;"><strong>Az amerikaiak 35 milliárd műanyagpalackot dobnak el évente és ez azért nagy probléma, mert a műanyagnak 450 évre van szüksége az elbomláshoz, ami – lássuk be – elég hosszú idő. Ari Jónsson – termékdizájn szakos hallgató az Izlandi Művészeti Egyetemen – nemrég egy remek ötlettel állt elő azzal kapcsolatban, hogy lehetne biológiai úton lebomló vizesüvegeket készíteni vörös alga porból.</strong></p>
<p><a href="https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga.jpg"><img loading="lazy" class="aligncenter wp-image-10150" src="https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga-300x180.jpg" alt="" width="500" height="299" srcset="https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga-300x180.jpg 300w, https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga-284x170.jpg 284w, https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga.jpg 700w" sizes="(max-width: 500px) 100vw, 500px" /></a></p>
<h2>&nbsp;</h2>
<h2 style="text-align: justify;">Műanyag palack vörös algából</h2>
<p style="text-align: justify;">Ari Jónsson nemrégiben bemutatta a találmányát Reykjavikban egy dizájn fesztiválon.</p>
<p style="text-align: justify;">Miután olvasott az emberek által termelt műanyagszemét mennyiségéről, Ari úgy döntött, hogy tennie kell valamit.</p>
<p><a href="https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga1.jpg"><img loading="lazy" class="aligncenter wp-image-10151" src="https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga1-300x180.jpg" alt="" width="400" height="239" srcset="https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga1-300x180.jpg 300w, https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga1-284x170.jpg 284w, https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga1.jpg 700w" sizes="(max-width: 400px) 100vw, 400px" /></a></p>
<p>&nbsp;</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>“Azt olvastam, hogy a pet palackok 50%-a mindössze egyetlen használat után kidobásra kerül, ezért éreztem úgy, hogy sürgősen meg kell találni a módját annak, hogyan tudjuk leváltani ezt az elképzelhetetlenül sok műanyagot, amit megtermelünk.”</em></p>
</blockquote>
<p><a href="https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga2.jpg"><img loading="lazy" class="aligncenter wp-image-10152" src="https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga2-300x180.jpg" alt="" width="400" height="239" srcset="https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga2-300x180.jpg 300w, https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga2-284x170.jpg 284w, https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga2.jpg 700w" sizes="(max-width: 400px) 100vw, 400px" /></a></p>
<p>&nbsp;</p>
<p style="text-align: justify;">Ezután tette fel a millió dolláros kérdést: “Miért használunk olyan alapanyagokat, amelyeknek az elbomlási ideje több száz év, ráadásul mindössze egyetlen használat után kidobásra kerülnek?”</p>
<p><a href="https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga3.jpg"><img loading="lazy" class="aligncenter wp-image-10153" src="https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga3-300x180.jpg" alt="" width="400" height="239" srcset="https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga3-300x180.jpg 300w, https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga3-284x170.jpg 284w, https://fitnesslife.hu/wp-content/uploads/2017/10/alga3.jpg 700w" sizes="(max-width: 400px) 100vw, 400px" /></a></p>
<p>&nbsp;</p>
<h4>Még nincs vége! LAPOZZ!</h4>
<p>
<p>The post <a rel="nofollow" href="https://fitnesslife.hu/muanyag-palack-algabol.html">Lehet, hogy egy izlandi diák menti meg a Földet</a> appeared first on <a rel="nofollow" href="https://fitnesslife.hu">fitnesslife.hu</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
