A menopauza egy természetes életszakasz, amely sok nőnél különböző menopauza tünetekkel járhat. A menopauza nem betegség, hanem egy természetes életszakasz. Ettől függetlenül sokszor megterhelő: hőhullámok, éjszakai izzadás, alvászavarok, hangulatingadozás, fáradtság, testsúlyváltozás és egyéb panaszok – mind olyasmi, ami könnyen kibillent a megszokott egyensúlyodból. Azonban a fenti tünetek természetes módszerekkel is enyhíthetők.

A jó hír az, hogy nagyon sokat számít az, hogyan élsz: hogyan étkezel, mennyit mozogsz, hogyan alszol, mennyire figyelsz a csontjaidra, a szívedre, az idegrendszeredre. A hormonális változásokon magukon nem tudunk „ki-be kapcsolóként” módosítani, de a szervezetedet fel tudod készíteni arra, hogy minél jobban alkalmazkodjon hozzájuk.

Mi az a menopauza, és mikor beszélünk róla?

Menopauzáról akkor beszélünk, amikor legalább 12 hónapja nincs menstruáció, pecsételés vagy hüvelyi vérzés. Ez általában a 40–50-es évek között következik be, átlagosan 50–51 éves kor körül.

A menopauzát egy átmeneti időszak előzi meg, ezt nevezzük:

• perimenopauzának vagy
• menopauzális átmenetnek.

A perimenopauza tünetei már évekkel a menopauza előtt jelentkezhetnek.

Ez az a szakasz, amikor a hormontermelés – főként az ösztrogén és a progeszteron – ingadozni kezd, a ciklus szabálytalanná válhat, és lassan megjelennek az első tünetek.

Ennek hossza egyénenként eltérő, nagyjából 2–8 év, átlagosan körülbelül négy év.

Milyen tünetekkel járhat a menopauza?

A tünetek kombinációja, erőssége és időtartama nagyon egyéni. Előfordul, hogy valaki viszonylag enyhén éli meg, másnál kifejezett, mindennapokat érintő panaszok jelennek meg.

Gyakori tünetek:

• rendszertelen menstruáció, kimaradó vérzések
• hőhullámok, kipirulás
• éjszakai izzadás
• alvászavar, gyakori felébredés
• hangulatingadozás, ingerlékenység, levertség
• csökkenő koncentráció, „ködös agy” érzés
• hüvelyszárazság, fájdalmas együttlét
• fokozatos testsúlynövekedés, főleg hasi tájékon

A ciklus eleinte rövidebbé válhat (közelebb kerülnek egymáshoz a menstruációk), majd éppen ellenkezőleg: egyre nagyobb szünetek jelennek meg két vérzés között, végül a menstruáció teljesen megszűnik.

Fontos tudni, hogy a perimenopauza időszakában még lehetséges a teherbe esés. Ha kimarad a menstruációd, de nem egyértelmű, hogy ennek hormonális oka van, érdemes terhességi tesztet végezni.

Mikor fordulj orvoshoz?

A menopauza előtt, alatt és után is érdemes:

• rendszeres nőgyógyászati ellenőrzésen részt venni,
• figyelni a vérnyomásra, vérzsírokra, vércukorra,
• a csontsűrűség állapotát (DEXA-vizsgálat) megbeszélni a kezelőorvossal.

Azonnali orvosi vizsgálat indokolt, ha:

• a már beállt menopauza után bármilyen új hüvelyi vérzés jelentkezik,
• nagyon erős, életminőséget súlyosan rontó tüneteid vannak,
• hirtelen, megmagyarázhatatlan fogyás, láz, szokatlan fájdalmak lépnek fel.

Mi áll a háttérben? – a menopauza okai

1. A hormontermelés természetes csökkenése

A harmincas évek vége felé a petefészkek hormontermelése lassan visszaesik. A negyvenes évekre ez kifejezettebb:

• az ösztrogén és progeszteron szintje ingadozik,
• a ciklus változó hosszúságú és erősségű lehet,
• idővel a petefészek leáll a tüszőéréssel – ekkor szűnik meg a menstruáció végleg.

2. Műtéti beavatkozás

Ha valakinél a petefészkeket eltávolítják (oophorectomia), a hormontermelés hirtelen megszűnik, és azonnali menopauza alakul ki. Ilyenkor a tünetek is gyakran hirtelen, erősebben jelentkeznek.

Ha csak a méhet távolítják el (hysterectomia), de a petefészkek megmaradnak, a ciklus ugyan megszűnik, de a hormontermelés még egy ideig folytatódhat, így a menopauza nem azonnali.

3. Kemoterápia, sugárkezelés

Bizonyos daganatellenes kezelések károsíthatják a petefészek működését, és korai menopauzát okozhatnak. Előfordulhat, hogy a kezelés után visszatér a menstruáció, máskor végleg megszűnik.

4. Korai petefészek-kimerülés (primer petefészek-elégtelenség)

A menopauza kb. 1%-ban 40 éves kor előtt jelentkezik. Ezt nevezzük korai menopauzának, hátterében állhat:

• genetikai eltérés,
• autoimmun folyamat,
• vagy ismeretlen ok.

Ilyenkor sokszor javasolt hormonpótló terápia a csontok, a szív és az agyi funkciók védelmére – erről mindig egyénre szabottan, szakorvossal együtt érdemes dönteni.

Milyen egészségügyi következményekkel számolhatunk a menopauza után?

A menopauza utáni időszakban bizonyos betegségek kockázata megemelkedik – nem azért, mert „baj van”, hanem mert az ösztrogénvédettség visszaszorul.

Gyakori területek:

• Szív- és érrendszer: nő a magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívinfarktus, stroke kockázata.
• Csontok: felgyorsul a csontvesztés, nő a csontritkulás (oszteoporózis) és a csonttörések esélye.
• Húgyutak és kismedence: gyakoribb lehet az inkontinencia (vizelet-visszatartási nehézség), húgyúti fertőzés.
• Szexuális élet: a hüvelyfal elvékonyodása, szárazsága miatt az együttlét fájdalmasabbá válhat, a libidó csökkenhet.
• Testsúly: könnyebben gyűlik a hasi zsír, lassul az anyagcsere.

Éppen ezért kulcsfontosságú a megelőzés és a tudatos életmód, nem csak a tünetek „tűzoltása”.