Kerekes Henrietta vagyok. 22 éves egyetemi hallgató vagyok a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti egyetem Gyógyszerészeti karán. Kisgyermek korom óta küzdök a súlyfelesleggel, annak ellenére, hogy mindig sportoltam.

Egy ideig tökéletesen együtt tudtunk élni – én meg a súlyfelesleg

A radikális váltást viszont egy párkapcsolatom vége jelentette, akkor kezdett el torz képet mutatni a tükör, avagy akkor kezdtem ráébredni az igazságra.

Van egy mondás, miszerint vak a szerelem; kicsit én is ebbe a hibába estem, csak úsztam a boldogság áradatában és abban a hitben éltem, hogy nekem már nem is kell túlzottan odafigyelnem magamra, hiszen ha a párom kitart mellettem, akkor az azt jelenti, hogy „Ő elfogad olyannak, amilyen vagyok, nem kell másnak tetsszek, neki így vagyok tökéletes”.

Amikor ráébredtem a valóságra, hirtelen elfordultam a külvilágtól, nem hordtam többé fehér, szürke, csíkos vagy kockás ruhát, hiszen kövérebbnek láttam magam bennük, nyáron pedig mellőztem az ujjatlan pólókat és a nyári melegben oly divatos és kényelmes rövid nadrágokat. Az előbb említett dolgok és a tükörrel való mindennapi szembesülés hatására jutottam el arra az elhatározásra, hogy végképp változtatnom kell, meg kell válogatnom azt, hogy mit és mikor eszem.

Most már büszkén mondhatom, hogy sikerült teljesen kiiktatnom az életemből a fehér gyilkost, azaz a fehér lisztet, cukrot és sokunk oly nagy kedvencét, a kenyeret. Az idő elteltével rájöttem, hogy nem kín ezt az életmódot folytatni, mert a mai modern konyha rengeteg alternatívát, jobbnál jobb recepteket kínál fel a fogyni vágyok számára, mára lassan egész gyűjteményem van a CH csökkentett ételek receptjeiből. Elmondhatom, hogy ízük nem rosszabb a hagyományosénál, sőt, merem állítani, hogy sokkal jobbak és ízletesebbek a főztjeim.

Olvasd tovább a történetet a következő oldalon >>