Húsok, tejtermékek fehérje tartalma 100 grammra számítva:
Marha | 21g |
Csirke | 21g |
Hal | 18-20g |
Kacsa, liba, pulyka | 18-20g |
Borjú | 19g |
Bárány | 17g |
Tojás (tyúk) | 13g |
Tehéntúró | 16g |
Tehéntej | 3g |
Joghurt (natúr) | 3g |
2. Növényi eredetű fehérjék:
• búzafehérje (glutén)
• szójafehérje
• borsófehérje
Megtalálhatóak gabonafélékben, diófélékben, magvakban, hüvelyesekben. Az alábbiakban nézzünk meg ezek közül néhányat! (100grammra számítva)
Zabpehely | 15g |
Búzacsíra | 25g |
Mogyoró | 23g |
Mandula | 21g |
Pisztácia | 20g |
Tökmag | 29g |
Napraforgó | 19g |
Szezámmag | 17g |
Lenmag | 18g |
Mák | 20g |
Dió | 15g |
Bab (főtt) | 9g |
Lencse (főtt) | 9g |
Zöldborsó(főtt) | 6g |
3. Fehérjeporok, fehérjeszeletek:
a) Fehérjeporok:
Általánosságban az étrend-kiegészítőkről nagyon eltérő vélekedések fogalmazódnak meg. Én sem kívánok állást foglalni, csupán némi tájékoztatást adni róluk.
Alapvetően a fehérjeporok között is megkülönböztetünk állati, növényi eredetűeket és kevert fehérjéket is, valamint ezeken belül vannak gyors és lassú felszívódásúak sőt, már a laktóz- és gluténérzékenyek is találhatnak maguknak kedvező fajtát.
Mindenki eldöntheti magában, hogy állati vagy növényi eredetű fehérjét szeretne inkább használni. Természetesen azt tudni kell, hogy aki érzékeny a tejre vagy a laktózra, vagy egyszerűen az állati eredetű tejsavó fehérje, marhahús fehérje puffadást okoz a szervezetében, annak mindenképp a növényi eredetűt érdemes választani, mint pl. szójafehérje, rizsfehérje, kender- és borsófehérje.
Manapság felröppentek már olyan kimutatások, amelyek kezdik megdönteni azon elképzelést, miszerint az állati eredetű fehérjék fehérjetartalma magasabb lenne a növényi fajtáknál, de ezek nem bizonyított tények.
Ha sikerült eldöntenünk, hogy melyik típust szeretnénk használni, akkor igen fontos azt is figyelembe vennünk, hogy milyen céllal szeretnénk használni. Itt lép életbe a felszívódási idő fontossága is.
A cikk a következő oldalon folytatódik: