By Melyek a legjellemzőbb kiváltó tényezők?
A testképzavar esetében gyakori, hogy valaki túlsúlyos vagy az átlagnál soványabb, alacsonyabb volt, és emiatt rengeteg sérelmet szenvedett el gyerekkorában, bántották, kigúnyolták, megverték.
Megállja a helyét az az elmélet, hogy az anorexia hátterében családon belüli abúzus áll, és felnőttkorban egyfajta kontroll visszanyerés szándéka váltja ki a betegséget?
A testi visszaélés elég gyakori, az evészavarban szenvedők negyedét érinti. A családban történt lelki, testi vagy fizikai abúzus fontos kockázati elem, de nem közvetlen ok. A kép árnyaltabb. Az evészavar tökéletes és súlyosan bántalmazó családi háttér esetén is egyaránt kialakulhat. Az abúzuson túl genetikai és biológiai hajlam, továbbá pszichés tényezők, a test észlelésének sajátos zavarai, a tökéletességre törekvés igénye, érzelmi bizonytalanság, negatív önértékelés is közrejátszhatnak.
Mennyit számítanak a családi étkezési szokások?
Ha otthon nagy hangsúlyt helyeznek az ételekre és a testsúlyra, ha az anya állandóan diétázik, rendszeres téma a fogyókúra, mindez újabb kockázati tényezője annak, hogy a gyereknél is kialakuljon majd valamilyen evés-, illetve testképzavar.
Gondolom, az izomdiszmorfiások nemigen jutnak el szakemberhez. A lappangás oka részben ugyanaz lehet, mint a munkafüggőségnél: a szorgalmat a munkában és a testedzésben is értékeli a társadalom.
Ez azért is nehéz, mert az anorexia és az inverz anorexia egyik legfőbb tünete, hogy az illetőnek nincs betegségtudata. Ráadásul másról sem szólnak a mai társadalmi elvárások, mint hogy étkezz egészségesen, sportolj rendszeresen, legyél szép, karcsú és kívánatos – a rengeteg testedzés miatt egyre szebben kidolgozott izomzatú izomdiszmorfiás biztosan kiváltja a környezete elismerését. A külső megerősítés pedig még inkább motiválja, hogy folytassa, amit csinál, hiszen „jó úton jár”. Az érintetteknek amúgy is kevés az önbizalmuk, és az arra épül, milyen a testük. Nem csoda, hogy az evés- és testképzavarok jellemzően rejtett, krónikus, éveken át elhúzódó betegségek. A betegek, ha el is jutnak szakemberhez, szinte kivétel nélkül másodlagos tünetek – depresszió, szorongásos zavarok, önértékelési, testi és párkapcsolati problémák – miatt kérnek segítséget.
