A tudomány és a kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a növényi fehérje is képes felvenni a harcot az állati fajtákkal és megadni a szervezetnek a szükséges aminosavakat. Arról nem is beszélve, hogy a növények egyéb értékes vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaznak.
Persze a növényeket is érinthetik a szennyeződések és beltartalmi hiányosságok, de odafigyelve még mindig könnyebb biztonságos fajtákat választani, mint állati készítményekből az adalékmentes, megfelelően tartott és táplált állatoktól származó fajtákat megtalálni.

A legtöbb zöldségben alacsony a fehérjetartalom, ezért kizárólag ezekből valószínűleg nem tudod megoldani a napi, szükséges mennyiség bevitelét, de ha állati fehérjét nem is eszel, magokkal, hüvelyesekkel és némi természetes kiegészítővel már könnyedén fedezhető a napi szükséglet.

Íme, a legfehérjedúsabb zöldségek (/bögre):

1. Brokkoli (4 g)
2. Spenót (5 g)
3. Articsóka (5 g)
4. Kelkáposzta (2.5 g)
5. Spárga (4g)
6. Kelbimbó (4g)
7. Karfiol (2 g)
8. Zöld leveles zöldségek (4 g)
9. Répafélék, cékla (4 g)
10. Burgonya (4 g egy közepes szemben)
11. Mustár zöldek (3 g)

Persze az igaz, hogy a fenti mennyiségek önmagukban nem kimagaslóak, de nem is kell kizárólag ezekből fedezned a napi szükségletet

Ami pedig még fontosabb, hogy a zöldségfogyasztásból a bevitt antioxidánsok, fitonutriensek, rostok, vitaminok és ásványi anyagok révén is profitálsz. Nem is kérdés, hogy a magasabb zöldségfogyasztás jó hatással lesz egészségedre, alakodra és számos betegség kialakulását is megelőzheti.
A zöldségek nagyon jól laktatnak, nagy mennyiségben kevés kalóriát tartalmaznak (ezért alig hizlalnak) és gyakorlatilag bármikor fogyaszthatók. Így tulajdonképpen úgy ehetsz többet, hogy közben kevesebb kalóriát viszel be.