Egy olyan dologgal fogunk most foglalkozni, ami elképesztően dühítő és felháborító, hogy ezzel etetik a népet “egészséges” címszó alatt.  Sokan még az étteremben sem kérdezik meg, hogy milyen halat tesznek eléjük. Cikkünkből megtudhatod, miért érdemes a pangasiust nagy ívben elkerülnöd:

Mit tudunk eddig a pangasiusról?

Eddig azt tudtuk erről a halfajtáról, hogy a tökéletes sósvizi hal, nagyon finom a húsa, szinte szálkamentes, nincs meg az a kellemetlen halszaga és halíze, mint más halnak, ráadásul a pangasiust a gyerekek is szívesebben fogyasztják. Ez sajnos mind nem igaz!

Néhány szó a pangasiusról

Másik neve cápaharcsa – a félreértések elkerülése végett tudni kell, hogy nem a cápafélék, hanem a harcsafélék családjába tartozik és Délkelet-Ázsiából származik. Teste sötét, szürkéskék, hasa pedig ezüstösebb. 2003-ban az amerikai haltenyésztők tiltakoztak ellene, ennek a következménye az lett, hogy tiltólistára került az Egyesült Államokban. Nem ért véget a történet, ugyanis más nevekkel kezdték el importálni a halat az Államokba. 2007-ben a Természetvédelmi Világalap (WWF) bojkott listájára is felkerült, mivel a tenyésztési módszerek környezetkárosodást idéztek elő, így a szennyezett környezetben élő egyedek húsa toxikus, és mérges anyagokat tartalmaztak. A baj ott kezdődik ránk nézve, hogy hatalmas mennyiségben kerül be Hazánkba is a vietnámi tógazdaságból származó hal, fagyasztott formában. Ráadásul közkedvelt az emberek körében, sokféle pangasius-recept lát napvilágot folyamatosan.

A legtöbb ember azt mondja, hogy a pangasisus finom, nem büdös, tökéletes… nos szerintem aki ezt mondja, nem evett még igazi, finom halat. Szerintem ugyanis a pangasius nem csak, hogy büdös, de egy gusztustalanul ragacsos, zsíros, vizenyős valami. Erre a halra nem lehet azt mondani, hogy hal, sokkal inkább azt, hogy egy halipari termékféleség és még abból is a legrosszabb fajta.