“A fehérjében gazdag étrend segíthet lefogyni.”

Tény. Kutatások bizonyítják, hogy ha kevesebb szénhidrátot és több fehérjét viszel be, akkor hatékonyabb lesz a fogyókúrád. Ennek részben az az oka, hogy a proteinben gazdag ételek lassabban haladnak át az emésztőrendszeren, így tovább garantálnak teltségérzetet. Emellett több energiát igényel a feldolgozásuk, mint a szénhidrátoké. A fehérjék hozzájárulnak a vércukorszint stabilizálásához, így az éhségrohamok megelőzéséhez is.

“Minden fehérje egyenlő.”

Tévhit. De Orwell Állatfarmjának mintájára akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy “minden fehérje egyenlő, de egyes fehérjék egyenlőbbek a többinél”. Az egyenlőbbek, vagyis a jobbak bizonyos aminosavakat tartalmaznak.
Az aminosavak a fehérjék alkotóelemei, és nagyjából 20 féle létezik belőlük. A szervezetnek mindre szüksége van, ám csak néhányat tud “magától” előállítani – a többi étrendi forrásból érkezik, ahogy azt említettük is. Az úgynevezett „teljes értékű fehérjék” mind a kilenc esszenciális aminosavakat tartalmazzák. Ilyenek találhatóak a tojásban, a sajtban, a húsban, a szójában és a quinoában is. A nem teljes fehérjék pedig legalább egy, de legfeljebb nyolc esszenciális aminosavat rejtenek.

“A fehérjében gazdag étrend hizlalhat.”

Tény. A táplálkozástudomány néha bizony olyan, mint a filozófia: bizonyos esetekben előfordulhat, hogy két olyan állítás is igaz, ami látszólag ellentmond egymásnak. Itt például az a helyzet, hogy ha elszalad veled a ló, és túl sok fehérjét eszel, akkor egyrészt megnövekedhet a kalóriabeviteled, másrészt pedig a források nem elég gondos megválasztásával túl sok telített zsírsav kerülhet a szervezetedbe, ami növeli a szív- és érrendszeri problémák kockázatát.
Az orvostudomány emellett összefüggést talált a túlzott fehérjebevitel és a vesekő vagy a cukorbetegség között is.

“A nőknek nem szabad szójafehérjét fogyasztani.”

Tévhit. A feltételezés alapja, hogy a szója növényi ösztrogént tartalmaz, ami befolyásolhatja a hormonháztartást. Ennek a hatása egyes kutatások szerint pozitív, hiszen csökkenti például bizonyos mellrákfajták kockázatát, míg mások szerint negatív, mert felboríthatja a hormonális egyensúlyt.
Valójában minden a minőségen és a mennyiségen múlik, hiszen a nem kiegyensúlyozott, túlzottan a szója felé billenő proteinbevitel több szempontból sem tekinthető egészségesnek, illetve a génmódosított szójafélék hosszú távú hatása egyelőre ismeretlen. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy megfelelő forrásból származó szója mértékkel fogyasztva jó fehérjeforrásnak számít.